Az élelmi rostok támogatják az emésztést, hozzájárulnak a széklet megfelelő állagához, és segíthetnek a hosszabb ideig tartó jóllakottság kialakulásában. A rostdús étrendre azonban nem érdemes egyik napról a másikra áttérni.
Miben található sok rost?
Jó rostforrás lehet:
a zab és más teljes értékű gabonafélék;
a bab, a lencse és a csicseriborsó;
a zöldségek és a gyümölcsök;
az olajos magvak;
a teljes kiőrlésű kenyér és tészta.
Az Egészségügyi Világszervezet szerint a tízévesnél idősebbeknek naponta legalább 25 gramm, természetesen előforduló élelmi rost bevitelére érdemes törekedni.
Miért kell lassan emelni?
Ha valaki korábban kevés rostot fogyasztott, a hirtelen változtatás puffadást, fokozott gázképződést vagy hasi kellemetlenséget okozhat. Érdemes néhány naponta csak egy új rostforrást beilleszteni.
Például:
reggelire fehér kenyér helyett teljes kiőrlésű kenyeret választunk;
néhány nap múlva zabot vagy gyümölcsöt adunk a reggelihez;
később heti több alkalommal hüvelyest is fogyasztunk;
fokozatosan növeljük a zöldségadagokat.
A folyadékról se feledkezzünk meg
A rost vizet köt meg, ezért a rostbevitel emelése mellett megfelelő folyadékfogyasztásra is szükség van. Ellenkező esetben a székrekedés akár rosszabbodhat is.
Nem minden puffadás normális
Enyhe, átmeneti puffadás előfordulhat, de erős vagy visszatérő hasi fájdalom, véres széklet, megmagyarázhatatlan fogyás, tartós hasmenés vagy székrekedés esetén orvosi vizsgálat szükséges.
Bizonyos emésztőrendszeri betegségekben nem mindig a magas rostbevitel a megfelelő megoldás. Bélszűkület, gyulladásos bélbetegség fellángolása vagy műtét után csak szakember tanácsára változtassunk jelentősen az étrenden.
