Sokan úgy gondolják, hogy a magas koleszterinszintet valamilyen jól felismerhető tünet jelzi. A valóságban azonban az állapot rendszerint sem fájdalmat, sem rossz közérzetet nem okoz. Sok esetben csak egy vérvizsgálat során derül ki.
Mi a koleszterin?
A koleszterin egy zsírszerű anyag, amelyre a szervezetnek szüksége van. Részt vesz többek között a sejtek és bizonyos hormonok felépítésében. Probléma akkor alakulhat ki, ha egyes vérzsírokból túl sok kering a vérben.
Az LDL-koleszterint gyakran „rossz” koleszterinnek nevezik, mert magas szintje hozzájárulhat az artériák falában kialakuló lerakódásokhoz. A HDL segít a koleszterin egy részét visszaszállítani a májba.
Miért veszélyes?
Az évek során kialakuló lerakódások szűkíthetik az ereket. Ez növelheti a szívkoszorúér-betegség, a szívinfarktus és a stroke kockázatát. A magas koleszterin önmagában általában nem okoz tünetet, ezért kimutatásához vérvizsgálatra van szükség.
Kinél lehet magasabb a kockázat?
Nagyobb figyelem indokolt, ha:
a családban előfordult korai szív- és érrendszeri betegség;
magas a vérnyomás;
cukorbetegség áll fenn;
valaki dohányzik;
kevés a testmozgás;
túlsúly vagy elhízás áll fenn;
az étrend sok telített zsírt tartalmaz.
Vékony, rendszeresen sportoló embereknek is lehet magas koleszterinszintjük, különösen öröklött hajlam esetén.
Mit tehetünk ellene?
Segíthet a telített zsírok mérséklése, a zöldségekben és rostokban gazdag étrend, a rendszeres mozgás, a dohányzás elhagyása és az alkoholfogyasztás csökkentése. Egyeseknél gyógyszeres kezelésre – leggyakrabban sztatinra – is szükség lehet. A felírt gyógyszert ne hagyjuk abba önállóan.
Fontos: A megfelelő célérték nem mindenkinél azonos. Az orvos a teljes szív- és érrendszeri kockázat alapján értékeli a leletet.
